Gyöngytyúk

A mai háziasított gyöngytyúk fajták az afrikai vad gyöngytyúktól (Numida meleagris) származnak.

A domesztikáció során kevéssé változott meg, így külalakja ma is nagymértékben hasonlít a vad őséhez. Színezete általában kékesszürke alapon sűrűn pettyezett, de előfordulnak világosszürke, fehér, barna színváltozatban is. Magyarországra a gyöngytyúk a római korban került, ma általában a paraszt udvarok, tanyák lakója. Jó táplálékkereső-képessége, félénk vigyázó természete miatt a külterjes viszonyokat nagyon jól bírja.

Táplálékában igen nagy hányadot képeznek a különböző rovarok. Ilyen körülmények között tartva a gyöngytyúk elsőrendű húst szolgáltat, amelyet elsősorban leves készítésre használnak.

Magyarországon a gyöngytyúk nagyüzemi tenyésztése az 1990-es évek elején megszűnt, ma csak géntartalékként tart fenn nagyobb állományt a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság.